Útvonal

1. nap Dunakeszi – Nagybánya – Koltó – Székelykeresztúr

Közel 700 km út áll előttünk az első napon. Észak-keletnek vesszük az irányt, hogy Csengersima-Petea határon átkelve Nagybányán álljunk meg, mégha rövid időre is. A Keleti-Kárpátok tövében fekvő nagy múltú magyar város gyönyörűen felújított történelmi városközpontja számos érdekességet tartogat. Kitekinthetünk a református templomra, melynek toronysipkája a debreceni Nagytemploméval mutat kisérteties hasonlóságot. Átellenben a 14. századi műemlék, a Szent István torony. A tér legrégibb lakóépülete a Hunyadi vagy Erzsébet-ház, de itt van a Fekete Sas Fogadó is, melyben annak idején egy éjszakát töltött el Petőfi Sándor ifjú feleségével, Erdődről Koltóra tartva. A kényszerpihenőre azért került sor, mert a kocsijuk tengelye eltörött. Petőfi 1848. szeptember 15-én kelt levelében így írt erről Kerényi Frigyesnek: „Nagy-Bányán túl Misztótfaluban eltört egy kerekünk. Feleségem csak mosolyogta a bajt, de én dühösen dühödtem, s félre mentem, hogy feleségem ne halljon, és ott kedvem és rangom szerint kikáromkodtam magamat. […] Az éjet Nagy-Bányán töltöttük egy fogadóban… házasságom első éjét a fogadóban! nem hiába vagyok a csárdák költője.”

A következő megálló Koltó. A Teleki-kastélyban töltötte mézesheteit a költő és felesége. Életük legboldogabb időszakában Petőfi 28 költeményt írt, köztük a Szeptember végén c. versét is.

Az esti órákban érkezünk Székelyeresztúrra, a következő napok csillagtúráinak központjába.

2. nap Énlaka – Etéd – Kőrispatak –Bögöz – Székelyvécke – Székelykeresztúr

Erdély felfedezésének második napján olyan belső részek felé vesszük az irányt, ahol mintha megállt volna az idő. A völgyekben húzódó, rendes út hiányában sokáig nehezen megközelíthető falvakban a hagyományos székely porta, a székelykapuk, a csűrök, a paraszti gazdálkodás megannyi emléke tárul a szemünk elé. Kincsek ezek a javából, amit az Unesco világörökségi helyszínné nyilvánított. Énlaka ezen faluképen őrködik az Árpád-kori templom, melyben székely rovásírásos emléket is látunk majd. A következő faluban, Kőrispatakon egy hagyományos mesterség rejtelmeibe nyerünk bepillantást: a szalmafonásba és kalapkészítésbe. Megtudjuk, mit árul el a kalap a viselőjéről. Tovább haladva a Ceausescu éra megalomán pusztításával szembesülünk: az elárasztott falu vízből kitekintő romjai nem csak az épületek pusztulásáról szónakl, hanem egy különleges kulturális örökség, az erdélyi szombatosok eltűnéséről is. A napot Székelyvéckén zárjuk, ahol Székelyföld első székelykapukból álló keresztútja található. A régi, felújított kapuk és a keresztút 14 ilyen stációban állnak. Érdemes a kapuk hátulján levő szövegeket is megnézni, hiszen népünk történelmének fontos pillanatait olvashatjuk rajtuk.

3. nap Székelykeresztúr – Máréfalva – Csíkszereda-Csíksomlyó – Gyimesek – Székelykeresztúr

Kicsit hosszabb utat terveztünk erre a napra, de ez az ára, hogy sok-sok csodával ismerkedjünk. Megelevenedik a székelység történelme amikor a "Székelyek Rákosmezején" megállunk, az Agyagfalvi téren, ahol többek között a székelység a magyar szabadságharc mellé állt. Máréfalván, az egyik leghosszabb székely faluban a székelykapukat csodáljuk meg, és szót ejtünk a Leshegy hagyományával, majd megkezdjük az emelkedést a Cekend-tetőre, majd haladunk platóról platóra a Hargita hegységben. Következő megállónk az utóvulkáni működés során létrejött borvizforrásairól híres Homoródfürdő, majd egy újabb emelkedő a Tolvajos tetőre, a Hargita hegység főgerincére, az Olt és Maros vízgyűjtő medencéjének vízválasztójára, ahonnan beereszkedünk a Csíki-medencébe. Érdemes félretennünk a telfonunkat és kinézni az ablakon, mert csodás panoráma tárul elénk, távolban Csíksomlyóval. Rövid megálló után indulunk tovább a csángók földjére, a Gyimesekbe. A Gyimesi-hágón rövid megállót tartunk, hogy gyönyörködjünk a pazar kilátásban, majd beérünk a gyimesi falvakba, "Patakországba" a Tatros folyó mentén egészen az Ezeréves magyar határig. 

4. nap Székelykeresztúr – Segesvár – Rugonfalvi-tó – Székelykeresztúr

Petőfi életének legboldogabb heteit idéztük fel utazásunk első napján. Most az eltűnése előtti utolsó nap történéseit elevenítjük föl, hiszen a költő 1849. július 30-án, a kora délutáni órákban érkezett meg a városkába, ahol a népek már hallottak érkezésének híréről, és izgatottan sétáltak a Csekefalvi utca környékén. Látták is szekérről leugrani lobogó ingben a költőt, aki Bem főhadiszállására tartott. Bem József fiaként szerette, és igyekezett óvni őt - ezért nem engedte a másnapi hadszintérre. Szigorúan ráparancsolt, hol kell tartózkodnia, ahol az ütközet állásáról is tájékozódhat. Sajnos mégsem tudta megvédeni a költőt, akinek halálához talán az is hozzájárult, hogy előző este hosszasan vendégeskedett a székelykeresztúri Gyárfás-kertben, bivalytejes juhtúrós puliszkát evett, borozgatott és nótázott, és verseket szavalt. Majd a városban is nézelődött éjszaka, összegyűjteni a híreket, latolgatni a másnapi esélyeket. Keveset aludt, fáradt lehetett - így amikor a kozákok lovasrohama menekülsére késztette - elfogyhatott az ereje. Főt hajtunk az eltűnése helyén emelt emlékműnél, betérünk a Fehéregyházi síkon létrehozott Petőfi emlékmúzeumba, Székelykeresztúron pedig elzarándokolunk legendai sírjához, s játékos interaktív kérdőív segítségével járjuk be a költő utolsó napjának útvonalát és helyszíneit. Mindeközben Segesvár középkori váregyüttesét is megcsodáljuk, délután pedig pihenésképp jót fürdőzünk a csodás környezetben lévő Rugonfalvi tóban.

5.nap Székelykeresztúr – Madéfalva – Gyergyószentmiklós – Gyilkos-tó – Békás-szoros - Székelykeresztúr

Megannyi csoda fér bele ebbe a napba is. Ismét megcsodálhatjuk a Keleti-Kárpátok belső vulkáni vonulatát, mely a maga 160 kilométerével Európa egyik leghosszabb egybefüggő tűzhányó vonulata. Végighaladunk a belső vonulatot a külső övezettel összekötő medencesoron, a Csíki- és a Gyergyói-medencén, érintve a Maros- és az Olt felső folyását, hogy elérjük a Csalhót, a Keleti-Kárpátok sziklatornyát és az abban rejtőző természeti csodákat. Megállunk Madéfalván, a székelyirtás emlékművénél. Marosfőn egy pici sétával érjük el a Maros turisztikai forrását, majd Gyergyószentmiklósra haladunk tovább. Itt a Salamon Ernő Líceumban megnézzük az iskolatörténeti gyűjteményt, s ha szerencsénk van, régi ismerősünk, az igazgató úr lenyűgöző és humoros kalauzolásában. Innen már hamarosan megkezdjük a szerpentineken a felfelé emelkedést, és bő fél óra múlva már az 1256 méter magasban lévő Pongrác-tetőről gyönyörködhetünk a csodás panorámában. Rövid pihenőt követően indulunk tovább, előbb a Békás-szorosba - melyen gyalogosan haladunk át - majd visszafelé felszállunk a buszra, hogy a Gyilkos-tó partján megállva csodáljuk meg a tavat, a fölötte emelkedő két sziklaóriást, a Gyilko-kő és a Kis-Cohard meredek sziklafalait. Hazafelé rövidítünk, a Libánon keresztül jövünk az autóbusszal. Csodás erdei táj, az út végén a Zeteváraljai víztározóval. Itt állunk meg utoljára a vacsora előtt.

6.nap Székelykeresztúr – Nagygalambfalva – Szejkefürdő – Farkaslaka – Korond – Alvinc

Reggel búcsút intünk Székelykeresztúrnak, összepakkolunk, hogy este már Gyulafehérvár közelében, Alvincen hajtsuk álomra a fejünket. Persze kihasználjuk az út során adódó lehetőségeket. Néhány prc után meg is álllunk, hogy csodás heylen fogyasszul el reggelinket, és csomagoljuk a szendvicseket az útra. Nagygalambfa sok mindenről híres. Itt született Kányádi Sándor költő, és 2018-ban itt helyezték örök nyugalomra. A falu északi haztárában található a Rák-tava és egy régi székely figyelővár romjai. S néhány hete adták át a Várféle nevű pihenő és közösségi helyet a Nagy-Küküllő folyó jobb partja közelében. A falu lakossága kalákában építette az elmúlt hónapokban, s a székely lelményességre példa: Várfélének nevezte el. Mert nem vár ez, csak afféle kis őrtornyocska. De még arra is utalhat a neve, hogy a település egyik részének neve: Várfele. Érdemes a faluba is besétálni, Kányádi Sándor szülőházához. Következő megállónk Szejke lesz. A legnagyobb székelyt, Orbán Balázst, végakaratának megfelelően itt temették el. Síremlékéhez székelykapuk vezetnek a domboldalon. Innen átsétálunk a Mini-ERdély parkba, majd Farkaslakára buszozunk tovább, Tamási Áron síremlékéhez és a faluban található szülőházához. Dél körül érünk Korondra - itt mindenki megveheti az otthoniaknak szánt vásárfiát - majd elindulunk Alvincre.

7. nap Alvinc – Herkulesfürdő – Kazán-szoros – Alvinc

Fantasztikus kaland vár ránk ezen a napon, igaz sokat kell utazni érte. De már az út is sok csodát és meglepetést tartogat. Szállásunkról délnyugatnak, majd délnek vesszük az irányt. A Hátszegi medencén haladunk, mely a Hunyadiak ősi fészkét is rejti, de van itt Dino-park, hiszen közel 130 éve itt találták meg az első erdélyi Dinoszaurus leletet. Hosszan csodálhatjuk a Retyezát még ilyenkor is hóba vesző csúcsait, meredek hegyoldalait, majd szinte áthaladunk a főút mellett közvetlenül álló ókori dák főváros, Sarmizegetusa romjain. Herkulesfürdőn, a Cserna folyó festői völgyében lévő gyógyfürdő városkában megidézzük a boldog békeidőket, majd megérkezünk az Al-Dunához, hogy motorcsónakkal, vízről csodáljuk meg a Kazán-szorost. 

8.nap Alvinc – Fogarasi-havasok – Gyulafehérvár – Alvinc

A mögöttünk hagyott héten több vonulatával is megismerkedtünk a Keleti-Kárpátoknak. Jártunk a belső vulkáni soron, de kétszer is eljutottunk a magasabb régiókba a külső vonulaton. Ezen a napon a Déli-Kárpátokba kirándulunk, amelyet Erdélyi Alpoknak is neveznek. A név beszélő, hiszen itt már a jellegzetes magashegységi formakiccsel találkozunk: párhuzamos hegyláncok, keskeny, mély hosszanti völgyek, hegyes, sziklás csúcsok, éles, csipkézett gerincek. 2000 méter fölé emelkedünk - és feltételezhetően hógolyózni is fogunk a Bilea-tó partján. Az építési körülményei miatt hirhedtté vált Transfogarasi úton közelítjük a két csodás természeti szépséget: a Bilea-vízesést és a hasonló nevű magashegyi tengerszemet. Az utat az 1970-es években építtette Ceausescu román diktátor, aki egy esetleges szovjet megszállástól tartott. Katonai szállítási útvonalnak építtette, és egészen 1989-ig hivatalosan a "conducător" nevét viselte. A munkálatok során 6520 tonna dinamitot használtak fel, ezzel elég nagy nyomot hagyva a természetben. Katonák építették mind a 90 kilométert. A több éves építkezés során 40 ember veszítette életét hivatalosan - nem hivatalosan pedig több százan. Hazafelé betérünk Gyulafehérvárra. A gyerekek csapatokban indulnak a nagy területen fekvő, 3 egymásra épült erődítmény (római castrum, középkori vár és újkori vauban rendszerű Karolina erőd) felfedezésére, kérdőíves vezetőfüzet segítségével.   

9. nap Alvinc – Algyógy – Nagylak - Dunakeszi

Északon érkeztünk Erdélybe, most pedig a déli útvonalon mondunk búcsút. Előtte azonban egy rövid kitérőt teszünk Algyógyra és Algyógyfürdőre. Előbbin van Erdély egyik legrégebbi kultuszhelye, a kicsiny körtemplom, utóbbin pedig egy római kori fürdő vízvezetékeiben tehetünk kalandos felfedezést, majd egy rövid sétával meglátogatjuk a különleges szépségű termálvízesést. Az egy órácskányi programot követően köszönünk el végleg Erdélytől - a déli autópálya gyors utazási lehetőségével élve.